|
Közkedvelt ételünk eredete az ókorba nyúlik vissza. A mai palacsintához hasonló édességeket már a régi rómaiak is készítettek. A római polgárok egyik kedvence volt a lisztből, tejből, tojásból és fűszerekből készített „lapos kenyér”, melyet „Alia Dulcia”, azaz másfajta édesség (szó szerint: másik édes) néven ismertek. Egyes változatait mézzel és gyümölcsökkel ízesítették, míg a kevésbé édesszájúak a hússal és sajttal töltött „savanyú kenyeret” részesítették előnyben.
|
|
Bővebben... [Palacsinta Kedd]
|
|
|
A fák királynőjének tartott datolyapálma a termékenység fája. A mámorító datolyaborból valamikor réges-régen Mezopotámiában az erotikus rítusok során bőségesen fogyasztottak.
|
|
Bővebben... [Pálmafa]
|
|
A gyönyörű tollazatú papagájok ügyesen utánozzák az emberi beszédet, az állatok közül egyedül ezek a madarak képesek erre. A középkori Kínában nem egy esetben a papagájok segítségével leplezték le a házasságtörő asszonyokat, mert kikotyogták a félrelépő nők titkait.
|
|
Bővebben... [Papagáj]
|
|
Az emberi lakóhelyek körül, a föld felszínén vagy a föld alatt élő patkányokat elsősorban a jóval nagyobb méretei különböztetik meg az egértől. Különösen két faja jól ismert, a házi- és a vándorpatkányé.
|
|
Bővebben... [Patkány]
|
|
A páva a halhatatlanság megtestesítője. Színpompás kitárt farka a csillagos eget szimbolizálja. Kínában a szépség és méltóság jelképe. Számos hagyományban királyi madár. A hinduk szent állatként tisztelik a pávát. Az óind mitológiában a harc istene, Kártikeja és a költészet istennője, Szaraszvati, páván lovagolnak. Indra az istenek feje, a mennydörgés és a villámlás istene, egy pávatrónon ül. A perzsa szufik szerint isten páva alakjában teremtette meg a világlelket.
|
|
Bővebben... [Páva]
|
|
|
|
|
|
|
1. oldal / 3 |
