A bányászok és a halászok közismerten nagyon babonás emberek. Mivel tevékenységük, munkálkodásuk eredménye egykoron nagymértékben függött az elemek jóindulatától, a jövendőt előrejelző ómenekre sokkal nagyobb súlyt helyeztek, mint más foglalkozású emberek.

Régi kalendáriumok beszámoltak olyan csodaesőkről, melyekből az emberek mindenféle szörnyűség bekövetkeztére, dögvészre, háborúra, földrengésre, ítéletidőre gondoltak. Az egyik legismertebb és legiszonyatosabb eső a véres eső. Története a régmúltba nyúlik vissza, amikor Jahve, Mózes révén tíz csapást küldött az egyiptomiakra, az egyik csapástól a Nílus vize vérré változott, megbüdösödött és ihatatlanná vált.

A csomóról elsőként a gordiuszi csomó jut az ember eszébe, amely csak valamilyen furfanggal, merész csellel oldható ki, vagy meg. Az erről szóló történet szerint, amikor Nagy Sándor (i.e. 356-323) Makedónia királya, Phrügia fővárosába, Gordionba érkezett megmutatták neki Gordiosz szekerét, amelynek királyságát köszönhette. A város fellegvárában elhelyezett szekér jármát Gordiosz bonyolult csomóval kötözte a kocsirúdhoz, a csomó két végét pedig ügyesen elrejtette. Úgy vélték, aki ki tudja oldani ezt az agyafúrt csomót, képes lesz egész Ázsiát uralni. Mivel Nagy Sándor nem tudta kibogozni, a vehemens harcos hírében álló hadvezér kirántotta kardját hüvelyéből, és egyszerűen kettévágta a csomót, amelyben megtalálta a kötél végeit. Noha ez csábító megoldás manapság is a bonyolult csomók kioldásához, de mégis az a legjobb, ha az ember megtanulja a csomók elkészítését.

A csörgő a legrégebbi hangszerek egyike, a benne lévő rezonáló anyagok minden mozdulatra egymáshoz verődve megszólalnak, hangot hallatnak.

A csörgődobra, más néven a tamburinra aggasztott csengettyűk hallatnak csilingelő hangot. A csörgődob rokon hangszere az észak-amerikai és a sarkvidéki sámándoboknak.