A nálunk népiesen billegénynek, lyányka- vagy leánykamadárnak is nevezett barázdabillegető a billegetőfélék (Motacilla) családjába tartozó, karcsú testalkatú, hosszú lábú énekes kismadár, mely hosszú farkát magasan viseli, és gyakran fel-le billegeti. Tollazata alul fehér, felül szürke, a farka lekerekített. Mezőn, réten, vízparton él, sebesen lépkedve kapkod a rovarok után, vagy az eke mögött a barázdákban szedi össze a kukacokat, gilisztákat.
A már feledésbe merült rémisztő, rút Baziliszkusz neve görögül "kis király". Az idősebb Plinius (i.u. 23-79) római tudós, kígyónak vélte, fején diadémforma taréjjal vagy koronával. Ez utóbbi miatt tartották sokan a "kígyók királyának".
A Dél-Ázsiából származó bazsalikom univerzális növény, használják fűszerként, gyógyszerként, szakrális célokra és ajzószerként. A tulasi bazsalikomot a hinduk vallásos növénynek tartják, Laksmi istennő és Visnu isten oltárára teszik, a növényekhez imákat intéznek. A vallási szertartások szakrális helyeire ültetett, szentként tisztelt tulasinak áldozatokat mutatnak be. A Padma Purána szerint, ahol a tulasi nő, még a körülötte lévő föld is szentté válik. A Visnu tiszteletére mindössze egyetlen tulasi gallyból készült lámpás, több millió lámpával ér fel. Az erdőnek, ahol a gyermek Krisna isten játszadozott, Tulasi kert a neve.
A beavatás olyan szertartási procedúra, melynek kapcsán a beavatott, az egyik státusából egy másikba kerül át, például a szertartás során a kamasz fiú férfivá válik, és tagjai közé fogadja a törzs vagy a férfiközösség.
Az olaszok képzeletbeli vénasszonya, strega Befana, vagyis egy Befana nevű boszorkány, karácsony másnapján és Vízkeresztkor, a kéményeken át hatol be a házakba, hogy csemegével ajándékozza meg a jó gyerekeket, ellenben a haszontalanoknak nem visz mást, mint szenet, vagy hamut.