A születés évfordulóját már az ókorban is megülték, főleg a rokonok, barátok társaságában, akik átadták ajándékaikat, és tolmácsolták a jókívánságaikat. A születésnapi ünnepségeket egykoron sokfelé azért tartották meg, hogy az ünnepeltet megvédjék a veszélytől, a gonosz szellemektől, akik a születésük napján különösen vonzódnak az emberhez. Először csak a királyokat tartották olyan fontos személyeknek, hogy ünnepséget rendezzenek számukra, és sokfelé a koronázás évfordulóját is születésnapként ünnepelték. Görög feliratok tanúsítják, hogy a Ptolemaioszok Egyiptomban, valamint Kis-Ázsiában Kommagené és Pergamon királyai már az i.e. a 3. században más-más napon ünnepelték a születésnapjukat és a trónra lépésüket. A régi rómaiaknál az ünnepelt és az ünneplők fehér ruhát öltöttek, a házi isteneket koszorúkkal díszesítették fel. Egyes híres és nevezetes férfiak - császárok, jeles hadvezérek - születésnapját nyilvánosan ünnepelték. Később világszerte általánossá vált a születésnap ünneplése, és ez a szokás a gyermekek esetében ma is megmaradt. Az első gyermek születésnapi zsúrokat Németországban tartották.