|
A citrin nem más, mint vastartalmú hegyikristály. Ennek a féldrágakőnek a színe a világossárgától az aranybarnáig terjed. Az ametisztnél és a füstkvarcnál ritkábban fordul elő, viszont a drágábbnak tartott topázzal könnyen összetéveszthető.
|
|
Bővebben... [Citrin]
|
|
|
A buddhisták Isten hangját az aranycsengő hangjához hasonlítják. A templomaik pagodatetőin lévő csengők terjesztik a buddhista tanokat, és segítik azok befogadását. Tibetben a szertartásokon, az isteni bölcsesség hirdetésére nyeles csengőket használnak. A zsidó főpapok köntöseit aranycsengők szegélyezik.
|
|
Bővebben... [Csengő]
|
|
A puhatestűek törzsébe tartozó, több mint százezer fajt számláló, a szakmai körökben - latin neve (Gastropoda) alapján - haslábúak néven ismert csigák többnyire hasznos lényei a természetnek, s mint ilyenek, régi ismerősei az embernek.
|
|
Bővebben... [Csiga]
|
|
A természeti népek körében a csillagok az égi világot képviselik. A nyenyecek szemében a csillagok a mennybolt tavai; a ketek mitológiájában a csillagok a fenti égbolt fáinak gyökerei. Elterjedt felfogás szerint a csillagok emberek, akik az égbe kerültek, és ott csillagokká váltak. Peruban minden élőlénynek van egy csillagpárja; a magyar néphitben pedig a csillaghullás egy ember halálát szimbolizálja; csillaghullás idején, az ember minden kívánsága teljesül.
|
|
Bővebben... [Csillagok]
|
|
A bányászok és a halászok közismerten nagyon babonás emberek. Mivel tevékenységük, munkálkodásuk eredménye egykoron nagymértékben függött az elemek jóindulatától, a jövendőt előrejelző ómenekre sokkal nagyobb súlyt helyeztek, mint más foglalkozású emberek.
|
|
Bővebben... [Csizma]
|
|
|
|
|
|
|
2. oldal / 3 |
