|
A hiedelem szerint a bolhát – a léggyel, a szúnyoggal és a tetűvel együtt – Isten a lustaság büntetésére teremtette. A falusi néphit úgy gondolja, hogy a szárnyatlan, vérszívó bolha petéit a földbe vagy a padló réseibe rakja le. Ezért a bolháról feltételezik, hogy porból támad az emberre, és ha nincs vér, amiből táplálkozhatna, akkor beéri a porral is.
|
|
Bővebben... [Bolha]
|
|
|
A régi csillagászok és az égbe néző mesterek úgy vélték, hogy a föld az égtől, melyen a bolygók vannak, 15 223 927 mérföldnyi távolságra van. A Földtől elindulva egymás fölé a hét bolygó szférája magasodik.
|
|
Bővebben... [Bolygók]
|
|
A boróka illatos, örökzöld, varázslatos hatású ciprusféle. E növénnyel a halált és a halál leküzdése utáni új élet kezdetét társítják. A régi korokban a halotti szertartások során megszokott volt, hogy borókaágakkal szórták be a halott utolsó útját, de gyakori volt a temetéseken a borókaágak elégetése is.
|
|
Bővebben... [Borókafenyő]
|
|
A ház falára felfutó borostyán, oltalmazza a lakókat a boszorkányoktól, védelmet nyújt a gonosz ellen. Azonban a házba bevinni nem tanácsos, mert ott veszekedést szít, bánatot okoz, az eladósorban lévő lányok férjhez menési esélyeit rontja. Ez a hiedelem talán azzal magyarázható, hogy a borostyán kedvelt növénye a temetőknek, ahol sírokat díszítenek vele. Feltehetően ezért köthető ehhez az örökzöld növényhez a halottak és a szellemek világa.
|
|
Bővebben... [Borostyán]
|
|
A borostyánkő fosszilis, vagyis megkövült fagyanta. Színe a narancstól a barnán át ritkán a vörösig terjed. A tejfehér, átlátszó köveket nevezik csontborostyánoknak.
|
|
Bővebben... [Borostyánkő]
|
|
|
|
|
|
|
7. oldal / 8 |